Észak-Magyaroszág legszebb turista látványosságai a várak. Olyan darabjai ezek a történelemnek, melyekhez mind-mind kapcsolódik valamilyen legenda. Vegyünk hát túracipőt és induljunk el a legendák nyomában.
Salgóvár
Ma már csak romok jelzik a dicsőséges múltat. A 625 m magas bazaltkúpon álló Salgó várát a Kacsics nemzetségbeli Simon bán kezdett el építeni a XIII. században. Fénykorában jelentős szerepet játszott a török elleni végvár-rendszerben. Többször felvetődött a helyreállítás gondolata – a 30-as években kilátótornyot is építettek az „öregtoronyra”, de ez sajnos a II. világháború alatt és a következő években elpusztult. Egy kis séta után érdemes felmenni a fellegvárba. Mai állapotában is impozáns a vár, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környékre.
Somoskői vár
A magyar-szlovák határon álló vár a tatárjárás után épült. Az itt birtokos Kacsics nemzetség egyik legfontosabb erőssége volt. Története bővelkedik a viharos epizódokban. Az egyik ilyen – nem legdicsőbb – esemény, amikor a 1574-ben Ali füleki bég egy puskalövés nélkül kerítette török kézre. A török uralom nem tartott sokáig, mert Pálffi Miklós és Tiefenbach Kristóf seregeinek közeledtének hírére 1593-ban a pogányok is harc nélkül adták fel. A vár a későbbiekben is jelentős szerepet kapott.
Siroki-vár
A nevezetes vár Sirok község központjától alig 1 km-re, a 294 m magas várhegy kopár csúcsán épült. A település a Mátra keleti szélén a két tarnai patak összefolyásánál terül el. Mind Eger, mind a főváros felöl kitűnően megközelíthető. A rom feltárása a 60-as években kezdődött. Eredetileg az Aba nemzetség-beli Bírh-Bodon család tulajdona volt. 1320-ban Károly Róbert elfoglalta és Kompolti Imrét tette meg várnagynak. A török időkig az Abák fészke volt. A török 1552-es hadjárata idején a jelentősége megnőtt és nagyszámú várőrséget tartottak benne. Országh Kristóf birtokossága idején a falakat megerősítették, de végül 1596-ban ez a vár is oszmán kézre került.
A török kiűzése után harcászati jelentősége megszűnt és romlásnak indult. A várhoz ma kellemes sétaút vezet, hogy megcsodálhassuk a csodálatos körpanorámát.
Diósgyőri-vár
A Diósgyőri vár az Alföld és a Felvidék találkozásánál fontos kereskedelmi utak csomópontjainak őrzője volt. Nem pusztán katonai erősség, de kolostorból és a hozzá tartozó jobbágyfaluból álló településegyüttes.
A helyet Anonymus említi először, majd a tatárjárás idején a Borsa család tulajdona volt. Pusztulása után új várat emeltek itt, amely már komoly erősségnek számított. Nagy Lajos király pompás gótikus várkastéllyá építette át, melynek szépsége Budával és Visegráddal vetekedett. Jelentős események színhelye volt, az uralkodó királyi székhellyé tette ás udvartartásával évente több hónapot is a falai között töltött. Később a királynék vidéki rezidenciája lett. Eger eleste után kevésbé fontos végvár, majd a török kiűzése után a kincstár tulajdona.
A XIX. században már csak rom. Ma pedig jelentős kulturális események színhelye, mely érdemes a felfedezésre.
| < Előző | Következő > |
|---|
