A kalandok kedvelőinek igazi csemege jelent Bátorkő várának felkeresése. Hogy a király kedvelte a különleges helyeket és imádott eltűnni alattvalói szeme elől erről számtalan legenda szól.
Aki elfogadja a király meghívását, az nemcsak a lélegzetelállítóan szép romokat csodálhatja meg, de igazi kalandtúra részese is lehet.
Az egykori Pusztapalota Mátyás kedvenc vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján álló XIV. század elején épült kis fellegvárról Mikszáth, Móra Ferenc, Petőfi és Krúdy műveiben is olvashatunk. Az utolsó történelmi feljegyzések szerint már 1559-től elhagyatott hely volt. Sok száz év alatt szinte teljesen benőtte az erdő. Háromemeletes tornyát nem várnak építették, erről a ma látható 15 méter magas falmaradványok is árulkodnak. Csak délnyugat felől lehetett megközelíteni egy felvonóhíd segítségével, de ennek nyomait mára teljesen eltüntette az idő.
Az udvart határoló falak a torony falaihoz hasonlóan, egyenesen a sziklára vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi fala nyúlik le egészen a völgy aljáig. Ez végig rakott fal, amelyet egy hatalmas felnyúló, 1,5 m magas támpillér erősít. Az előudvarból a sziklába vájt keskeny, most is jól látható feljáró vezetett a torony fölszintjébe. A torony 6,5 x5 m alapterületű és 3 emeletes volt, A terméskő falak vastagsága két méternél is több volt.
A földszinti csúcsíves ajtón keresztül jutunk ki egy nyitott ajtórészre. Itt a szikla egészen meredek. A nagy torony északi részén egy falmaradványt látunk, amely azt a nyitott részt védte. A nagy torony ablaknyílásai még most is jó állapotban vannak, legérdekesebb az I. emelet keleti falában levõ, kis benyíló fülkévé kiképzett ablak, amelyben ülõpadka is vár a késői látogatóra..
A meredek sziklafalon feljutva csak az itt fészkelő holló emlékeztet rá, hogy egykor itt igazi királyi élet folyt. Talán még Mátyás idején telepedtek meg itt a fekete madarak.
Öt évszázad óta költenek itt.
< Előző | Következő > |
---|