Itthon - Belföldi Utazási Magazin

 Kinek a fantáziáját ne mozgatta volna már meg a gondolat: milyen lehet a vakáció egy lakóhajón, egy családi túra, ahol apa a kapitány, anya a hajószakács a gyerekek pedig hajósinasként sürgölődnek. Előttünk a nagy folyó, vándorolunk kikötőtől kikötőig. Manapság egyre többen választják a kikapcsolódásnak ezt a különleges és hangulatos formáját. 

A Duna minden tavasszal benépesül. Kis és nagy csónakok, motorral vagy anélkül lepik el a folyó fő és mellékágait. Ki a csendes öblöket keresi, mások a teljes folyót bejárják. Családosan, baráti társaságban, kicsi és nagy hajókkal. A yacht takarhat több tízmilliós luxusjárművet, de lehet párszázezres használt bárka is. A lényeg, hogy alkalmas legyen a közlekedésre, megadja a kikapcsolódás kényelmét és a mozgás szabadságát. A cél, hogy élvezzük a friss dunai levegőt, elférjen rajta a családi cók-mók. A kalandvágy egyre többünkből csinál igazi hajóst.

A Dunán nagy hagyománya van a motoros kishajózásnak. Ennek persze előfeltétele volt a hajózási utak megteremtése. Gróf Széchenyi István sürgetésére a 19. század második negyedében kezdtek hozzá a zuhatagok tudományos igényű felméréséhez. Széchenyi - személyes tapasztalatok szerzése céljából - 1830 nyarán a 'Desdemona' evezős bárka fedélzetén maga is végighajózott a Dunán Pesttől egészen a torkolatig. 1832. évi angliai útján lépéseket tett egy gőzüzemű folyamkotró, a 'Vidra' beszerzésére is. Adam Clark - a budapesti Lánchíd későbbi építője - a 'Vidra' üzemeltetésére Angliából szerződtetett mérnökként került hazánkba.
Széchenyit 1833-ban kinevezték az Al-Duna-szabályozás királyi biztosává. A munkálatok műszaki vezetésével az Al-Duna felmérésén dolgozó mérnököt, Vásárhelyi Pált bízta meg. A folyam medréből mintegy 4000 köbméter szikla kirobbantásával elérték, hogy a Vaskapu közepes vízállásnál gőzhajók számára is hajózhatóvá vált. A Duna bal partján Bázistól Turnu-Severinig 122 km hosszú parti utat építettek, amely alacsony vízállásnál is lehetővé tette a forgalom fenntartását. Széchenyi törekvéseinek diadala volt, amikor 1834. április 14-én az 'Argo' gőzös elsőként áthaladt a Vaskapun.
Ugyancsak Széchenyinek köszönhető, hogy a DDSG 1835-ben alapított saját hajógyára Óbudán létesült. Az Óbudai Hajógyárban épült első gőzhajó, a 400 utas befogadására képes 'Árpád' 1837-ben készült el. Kéthengeres gőzgépét még az angol Boulton and Watt cég szállította. 1838-ban a személyhajók mellett megkezdték a speciális vontatóhajók és uszályok építését is. A gyár dinamikus fejlődése révén rövidesen az egyik legnagyobb hazai iparvállalatnak számított. 1839-ben itt építették a kontinens első vastestű hajóját, a 'Sophie'-t.

A folyamatos fejlődés az első világháború kitörése után lelassult, majd a vereség következtében megtört. A háborút lezáró békeszerződések feltételei súlyos csapást mértek a vesztes hatalmak hajózási vállalataira, így az MFTR-re is. Jóvátétel címén éppen a legújabb, legjobb egységeit vették el tőle, amelyek - a versenyfeltételeket is súlyosbítva - az utódállamok hajózási vállalatainak birtokába kerültek. A magyar folyami partok hossza, a nemzeti hajózás gazdasági háttere, forgalmának bázisa összezsugorodott. 1932-ben az országgyűlés- felismerve, hogy a tömegáruk olcsó szállítására leginkább alkalmas hajózási vállalat csődbe jutása alapvető nemzeti érdekeket sértene - jelentős államsegélyben részesítette a társaságot. Az 1935-1936-ban véghezvitt szanálás eredményeként az MFTR-részvények a kincstár és a MÁV tulajdonába kerületek. A hajópark modernizálására átfogó programot indítottak.
Az 1930-as évek közepétől a dunai hajózás újra fellendült. A háborúra készülő Németország részére történő élelmiszer- és nyersanyagszállítás megteremtette a várva várt konjunktúrát. Ez ösztönözte a hajópark korszerűsítését, a motorosvontató-állomány növelését is. Az 1938-ban a Ganz Hajógyárban vízre bocsátott 'Széchenyi' lapátkerekes vontató volt Európában az első dízel-elektromos meghajtású hajó.

Yachtkikötők

Már a rendszerváltás előtt számottevő motorcsónak és jachtforgalom volt a Dunán. A magyar szakaszon összesen 28 jachtkikötő létesült. Például Mohácson évi 2000-2500 jacht és motorcsónak áthaladását regisztrálta a határőrség.
Mára már komoly hagyományokkal rendelkezik a Nemzetközi Dunatúra, amelynek teljes hossza 2080 km, a magyarországi szakaszra korábban 600-800 fő érkezett és mintegy 450 fő haladt tovább Horvátország felé.
A Rajna-Majna-Duna nemzetközi vízi úttá nyilvánítása további kedvező hatást gyakorolt a jachtturizmus fellendüléséhez. Mindenki nagy várakozással tekintett a jövőbe, és várta a további forgalomnövekedést. 1992-ben megalakult a Magyar Dunai Yachtkikötők Egyesülete, amely a Duna vonalán 40 kikötőt tömörített magában.

Mit visz a víz?

1993-ban megkezdödőtt a Bős-Nagymarosi Vízlépcső építése, valamint ebben az időszakban robbant ki a Délszláv válság, majd a háború, amely okok miatt az 1992 évhez képest drasztikusan visszaesett az összes vízi jármű forgalom a Dunán.
1995-ben a Határőrség adatai alapján a határon beérkező hajók száma az évtized elejeihez képest hetedére csökkent. 1996 óta a forgalom fokozatosan növekszik.
A korábbi 40 jachtkikötőből jelenleg 11 működik (Gönyü, Neszmély, Esztergom, Szentendre, Budapest (Óbuda és Budafok-Háros, Lágymányoson, Tököl, Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks, Baja területén). Az ideálisnál és az egy nap alatt kényelmesen megtehetőnél nagyobb a távolság közöttük, azaz megszakadt az a szolgáltatási lánc, ami a kellemes túrázáshoz szükséges lenne. (További nehézséget okozott, hogy Bécset követően a következő üzemanyagtöltő állomás Budapesten volt.
A budapesti óbudai Wiking Marina Yachtkikötő statisztikái szerint a 150 férőhellyel rendelkező kikötőben többnyire magyarok tulajdonában lévő hajók állomásoznak állandó jelleggel, a forgalom mintegy 10%-a érkezik külföldről, akik hajóikat kikötve átlag 3-4 napot töltenek Magyarországon. A külföldiek közül jelenleg néhányan a kikötő ajánlásának köszönhetően dél felé Gemenc vonzereje miatt haladnak tovább. Jellemzően azonban a kikötői szolgáltatások alacsony színvonala, esetleges hiányosságai miatt és a hiányzó üzemanyagtöltő állomások miatt sokukat elriasztott a Budapesttől dél felé irányuló hajózástól.
A ĉunovoi duzzasztómű megépítésével megszűnt a Mosoni-Duna közvetlen kapcsolata az Öreg-Dunával, emiatt Győr és térsége kiesik a jachtok útvonalából.
A fentiek következtében jelenleg a jachtok Komáromig a Duna bal partján kénytelenek közlekedni, csak ezt követően térhetnek át a jobb partra, tehát Magyarország területére. Ennek oka továbbá, hogy vízi határátkelőhely csak Komáromban található.
Mára 5 jachtkikötő (Mosonmagyaróvár, Ásványráró, Kisoroszi és Tass), 9 jachtbázis (Rajka, Gönyü, Szob, Budapest, Dunaújváros, Fadd-Dombori, Baja és Mohács) és 2 nemzetközi jachtbázis (Komárom és Esztergom) készült el, illetve áll fejlesztés alatt..